Egy hercegnő emlékiratai. ( 1835, 2, 23,, 23:47)
Nagy földeket akarsz meghódítani. Hiszel a hitedben. Hiszel a szívedben. Csak a gyönge virágok sírnak mikor elmész mellettük. Nagy sereggel… erős lélekkel.
És hódítod a népeket, bárhová mész, siker vár, mert erőd van, és hited van.
Csak a gyönge virágok sírnak, amikor elmész mellettük. A világra teszed a kezed. Forogjon neked. És neked is forog. És akit akarsz, megkaphatod. Vagy csak az én szememben vagy isten? Ezt nem tudom. De a virágok sírnak, ha elhaladsz mellettük.
És belépsz néha a szobámba. Hoztál rózsát, szeretlek örülök, de régebben mindig réti virágokat hoztál. Mert azokat jobban szeretem. De nem láttam régen őket csak a rózsákat. Mert azt mondtad, ott várjalak mindig, ki ne menjek. Nem nekem való. És mostanában összerezzenek, amikor belépsz a szobámba, mert a világ, lassan tényleg a két kezedtől sír. És a hófehér virágok sírnak, amikor belépsz a szobába.
Aztán reggel lesz. Tudod, szűrt másnapos reggeli fény, és a kezed, védelmezően átkarol. Átkarolt este is, csak már másképpen. Mert néha sírnak a felperzselt mezők. Félénkebb vagyok veled az óta. Félénkebb vagyok veled, amióta győzöl mindenhol, és egyre többen imádnak egyre többen néznek fel rám, mert te meg engem,,, engem. Csak ők nem tudják, hogy azt mondtad, ott várjalak mindig, ki ne menjek. Aztán egyszer csak, azt mondod fáradt vagy. Értsem, meg a válladat nyomja a világ súlya, mert már minden a tiéd. Minden a tiéd a földön.
Mert már minden a tiéd. És én csendesen emlékezek arra a határozott hősre, akié nem volt senki, csak én voltam. Aztán csak úgy. Megölettél több száz embert, akik nem hódoltak neked.
És csak úgy, elfogadtad a nők ajánlatait, akik szemében isten voltál. És most olvasod, ezt a levelet. Hatalmas vagy, erős, nagy uralkodó, imádnak örökre emlékezni fognak rád.
És a gyönge virágok mind sírnak, amikor elhaladsz mellettük, némán. Hatalmas vagy, és örökéletű. És a gyönge virágok mind sírnak mikor elhaladsz mellettük. Retteg tőled a föld minden népe. És a gyönge virágok mind sírnak mikor elhaladsz mellettük. És te is sírsz. Mikor leraksz egy réti virágot a síromra.
